Elmélkedés a Család évében
II János Pál pápa apostoli buzdítása alapján
CXXII.
Mária büntetése csak nyolc nap lett a rémisztő állapotban.
„Amikor Áron rátekintett és látta, hogy lepra öntötte el, azt mondta Mózesnek: Kérlek, uram, ne tód fel nekünk ezt a bűnt, amelyet esztelenül elkövettünk, ne legyen ez olyan, mint a halott, mint az idétlen magzat, amelyet anyja méhe elvetél: íme, már fél testét megemésztgette a lepra. Ere Mózes az Úrhoz kiáltott: Isten, kérlek, gyógyítsd meg őt! Azt felelte neki az Úr: Ha az atyja az arcába köpött volna, nemde legalább hét napig kellene szégyellnie magát? El kell csak különíteni a táboron kívül, aztán vissza lehet hívni. Kizárták tehát Máriát hét napra a táborból, és a nép nem indult el arról a helyről, amíg vissza nem hívták Máriát. Aztán elindult a nép Hácerótból és a Párán pusztában ütötte fel sátrait”. (Szám 12,10b-16) Mirjámot és Áront az egész nép ismerte. Áront nem szégyenítette meg az Úr. Igaz, jóval később, de magyarázatot adott Isten: „Nem engedte, hogy bárki is ártson nekik, sőt királyokat fenyített meg miattuk: Fölkentjeimhez ne nyúljatok, ne bántsátok prófétáimat”. (Zsolt 105,14-15) Jézus évekig nem szólt arról, hogy áruló lapul apostolai között. Amikor az utolsóvacsorán bejelentette az árulás tényét, csak ennyit mond hangosan: „Egy közületek elárul engem”. (Jn 13,21) Az áruló nevét titkolja. Védi őt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése